Köpöly

nő a mozgásterjedelem – a mozgástartomány beállítását az agy végzi (amennyiben nincs extra anatómiai akadály, pl álízület, ízületi rögzítés, összehegesedés, stb), amihez mi kell? Megnyugtatni az agyat. A köpöly eleve kis trakciós ereje vagy a nagy erővel felrakott köpöly nagy trakciós ereje általi azonnali sympaticus sokk után fellépő parasympaticus relaxáció lép fel.
erőteljes lokál keringésserkentés, vérbőség valósul meg – kimérték: a köpöly 400% lokális anyagcsere-serkentést ér el. A levétel után (kb 2 perc) ez szépen lassan cseng le, nem azonnal zuhan vissza.
erősen javuló szöveti oxigenizáció, tápanyagellátás – ha jó helyi keringés, az maga a jobb oxigenizáció és a bőségben érkező tápanyagokat jelenti, a végre jól eláramló anyagcsere-végtermékekkel egyetemben.
A köpöly inkább fasciális szemmel:
adhéziókat(=letapadás) old – ezért lilul be a helye, mert az adhézió fogságában lévő kapilláris nem nyúlékony (mert az adhezió nem nyúlékony, a kapilláris még csak az lenne), ezért a szövet felemelésekor az adhézióval együtt pirinyó kapillárisok is szakadnak. Az immobilizálás (mert operálták, mert szakadt, mert törött, vagy mert „csak“ fáj, ezért nem használja, vagy mert „csak“ fél, ezért nem használja, vagy mert ülőmunkát/állómunkát végez, ezért nem használja) igen hamar (órákban mérhető) időtartamon belül aprócska, majd egyre nagyobb térfogatú pókhálókat, filces összekócolódásokat eredményez. A testben sokminden összetartozik más dolgokkal. Gondoljuk csak át: a térdemet nyújtó izmok együtt kell mozduljanak, amikor felállok guggolásól, de nem ragadhat hozzá olyan izomhoz, aki hajlít, mert akkor nem fogok tudni nyújtani. Ugyankkor ezen összeragacsosodások megtörténnek (a testen bárhol), és ha elég nagy fizikális erőt képviselnek, akkor mozgásokat fognak gátolni, szűkíteni, lassítani, ízületeket fognak instabilizálni. Az adhéziókat tehát keresni kell és fel kell szabadítani, ha az lehetséges.
hegeket szabadít fel – a heg és adhézió közötti különbség nem sok. A hegnél volt sérülés, a szövet magát újra megvalósítani nem tudja, ezért pótszövet, kemény, feszes fascia épül be: a heg. Az adhéziónál az összenövés úgy jön létre, hogy nem volt a múltban a területen sérülés. Az adhézióhoz immobilis állapot kell. A heghez sérülés. Az adhézió megoldható, a heg sosem múlik el,
de a hegi fascia felületzes mobilizálásával javul a lokális propriocepció – a proprioceptoraink (A proprioceptorok az izmokban, inakban, ízületi tokokban, szalagokban található receptorok, melyek a testhelyzet és a mozgatószervek érzékelésében játszanak szerepet. ) 85%-a a felszínes fasciában van, ha az ő működési körülményeik adottak, az agy tisztább képet kap a perifériáról, így pontosabban tudja azt szabályozni. Javul a nyirokelfolyás (hiszen a felszíni nyirokutak és a kisebb nyirokkapillárisok a felszínes fasciában vannak), csökken a nocicepció (fájdalomérzet)(„már nem annyira vészes a helyzet“ – üzenik a szabad idegvégződések az agynak), többek között a javuló keringés, tehát javuló lokál kémia miatt
a felszínes fascia mobilizálásával a helyi szövet oxigénellátása, a széndioxid eláramlás fokozódik, a tápanyagok odaáramlása és az anyagcsere-végtermékek elfolyása jobb lesz
a felszíni mobilizálás miatt a bőridegek elakadásai megoldódnak, zsibbadások, kisugárzások szűnnek meg, amennyiben azok nem gyökiek vagy egyáltalán: valós neurológiaiak voltak
trakciós terápia, amire az egyik fajta mechanoceptor (Ruffini) reflektórikus relaxációval reagál a kötőszövetben, ami okán „lazul az izom“ és „az „izom nyújthatósága nő“
A köpöly neurológiai szemmel:
erős mechanikai inger, mely gyorsabb vezetésű, hisz rostjai gazdagon mielinizáltak, ugyanakkor a nociceptorok lassú vezetésűek, mert rostjaik mielinizálatlanok. Továbbá az erős mechanikus inger aktivál egy inhibíciót is, ami a nocicepció (veszélyérzékelés) csökkenéséhez vezet még az azonos szegmens hátsó és középső szarvában a gerincvelőben. Összességében a köpöly csökkenti az agyi félelmet egy testi állapottal szemben.
a propriocepció javításával csökken a test stressz-szintje, így akárhol is köpölyözzek valakit (lokál vagy a közelben, távolban, teljesen mindegy), jobban látja az agy a perifériát, jobb lesz a predikciós képessége, így ki tudja találni, mi történik a testtel a következő pillanatban és ez megnyugtatja az agyat. A félelem és a bizonytalanság az agy legnagyobb ellenségei. Csökkent tehát az agyi félelem, ami miatt már nem válaszol olyan hevesen, esetleg már nem fáj az a testtáj.
az erős szenzoros inger egy testtájon javítja a propriocepciót a nem is érintett szomszédos testrészeken is (ez fent történik a agykéregben)
az erős szenzoros inger javítja a motorikát a kezelt területen, de a szomszédos területeken is, pedig hozzá se értünk (ez is fent történik a agykéregben)